a szekrényben találja. Ők a barátai.
A körmöt és a többi maradványt
zacskóba gyűjtjük a vécé mellett.
Érdeklődjön bátran. A poharakat
mi adjuk, külső tárgyakban nem
hiszünk. A tornánál hallgasson
a közös hangra. Ilyenkor nem szabad
integetni. Vacsora előtt kézmosás.
Feltűnés nélkül és rendezett sorokban.
Beszélgetés közben ne ellenkezzen,
és a szájakat ne ingerelje. Tíz órakor
takarodó. Vetkőzzön le és forduljon a fal felé.
Élvezze a fehéret, kerülje a feketét.
Szokatlan versek, így még nem gondolkodtam a testről és az attól való elidegenedésről, érdektelenségről. Most megtörtént.
Erőteljes boncolgatása a belenézek a tükörbe és mit látoknak. Mit én, mit más? A mineklátás kérdései. Hogyan bánjunk a húsvér létünk elmúlásával. Van, hogy csak daganat és vér az ember, van, hogy életadó tej. Szürreális, néhol brutális, szó szerint darabokra hullajt. Miből áll az ember mint test? Haj, fog, köröm, láb… Használtak és romlandóak vagyunk.
Saját hangú, de igaz beszédű Nemes Z. Márió. Sokan nem fogják végigolvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése