Philip Roth: Kommunistához mentem feleségül

A Pulitzer-díjas Amerikai pasztorál után a trilógia második kötetét olvastam el, ami a II. világháború utáni „mccarthyzmus – korszak” amerikája felé halad. Murray a már idős testvér és Nathán (P.R.) a szintén öreg barát emlékeznek, beszélgetnek az „ örök kommunista” Iráról. Élet-töredékeket látunk felvillanni. Ki mire emlékszik az akkori Amerikából és ki mire akar emlékezni egy ember életéből? Mit tart fontosnak a szakszervezetek, az elvek, eszmék, a „Búnkócska” daloktól harsogó testvér és barát rejtőzködő személyéről? Mit keres és hogyan hat Ira a családra, a barátra az egyenlőség – testvériség elveivel és nem csak álca-e, ez az elszántsága? Mit jelent az 1940-es évek végén élő zsidó – amerikai családnak, a fiatal, öntörvényű lázadó testvér és barát? Ira – aki fájlalja az egyenlőtlenséget nem csak Amerikában, hanem az egész világon. Ő az, akinek életét körülfogja az amerikai történelem. 

Aki ismeri Amerikát, de zsidó származása és önidentitása megtalálásához útkeresésre kényszerül. Vasember lesz, kommunista, aki a négerek nyomornegyedében jár, Iránban pedig a szemétben turkáló gyerekek borzalmaival érez együtt. Csontig hatol benne az együttérzés, szinte bele is betegszik. De bejárja Amerika nem zsidó lakta környékeit is, a lengyelek és olaszok utcáit és hírdeti rendszerellenes meggyőződését. Miért teszi ezt, mi elöl menekül, milyen titok van az életében amit ilyen elszántan takargatni akar? 

Amerika ebben az időben hozza létre az Amerika – ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságot és Ira nem hátrál meg, ott van mindenhol és mindig harcol. Leginkább önmagával. Mert P.R. könyve, bár most is, ebben a témában is rendkívül részletes, még sem a kommunizmust akarja bemutatni. Hanem azt, hogy miért és hogyan lett Ira kommunistává, mi áll politikai meggyőződése mögött?" 

Egy olyan kettéosztott amerikai társadalmat látunk, amiben az „áldozatok” között ott van Charlie Chaplin, Orson Welles és Arthur Miller is. Ahol a Rosenberg házaspárt halálra ítélik." ( több itt : Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária cikke) Ahol Mr. Truman azt mondja a népnek, az meg el is hiszi, hogy ennek az országnak a legnagyobb baja a kommunizmus. Nem a faji megkülönböztetés. Nem az egyenlőtlenség. A kommunizmus a baja. 

Megfejti-e a két öreg a 6 napig (?) tartó beszélgetés alatt Ira titkát, a miérteket, az emlékeket és Amerikát? Mi pedig megértjük, közelebb kerülünk azokhoz az elvekhez, gondolatokhoz amiket olyan jól ismerünk saját történelmünkből is? Philip Roth remek könyvet írt erről a témáról is.