Katherine Kressmann Taylor: Címzett ismeretlen


Kressmann Taylor, „az asszony, akinek írása megrázta Amerikát.” 1903-ban született az oregoni Portlandben, Katherine Kressmann néven. Reklámszövegíróként dolgozott, szabadidejében írogatott, s műveit különféle irodalmi lapoknak küldte be. 1928-ban két hét ismeretség után házasságra lép Elliott Taylorral (egy reklámügynökség tulajdonosa )és a gazdasági válság idején , három apró gyermekkel egy dél-oregoni farmon élnek. 1938-ban New Yorkba költöznek, ott fejezi be a Címzett ismeretlen művét. Elliottal együtt úgy vélték, hogy a történet „túl kemény ahhoz, hogy egy nő neve alatt jelenjék meg” és Katherine-nek a Kressmann Taylor nevet ajánlották. Egész élete folyamán ezt a nevet használta, elsősorban a Címzett ismeretlen sikere miatt. 

A mű keletkezéséről: 
Néhány nagyon kedves német barátja az amerikában való tartózkodásuk után visszatértek Németországba. Rövid idő alatt vad nácik lettek és semmilyen Hitler-ellenes kritikát nem fogadtak el. Amikor újra Kaliforniában jártak, már régi zsidó barátaik köszönését sem fogadták, a megváltozásuk előtt az írónő értetlenül állt. 
Hogyan történhetett ez? Mitől változtak meg? Mitől lettek kegyetlenek? 
„Kíváncsi lettem ki ez a Hitler, elolvastam beszédeit, tanácsadóinak írásait. Aggasztott, hogy Amerikában senki sem sejti, mi történik Németországban és nem is törődnek vele.” 
Az elszigetelődés az európai ügyektől 1938-ban kézzelfogható volt. 
„Meg akartam írni, mit művelnek a nácik, és megmutatni az amerikaiaknak, hogy mi történik valójában, hogyan tüntetnek el embereket egy torz ideológia nevében…” 
A Címzett ismeretlen nagy siker lett! 
„ A kitalált történet tökéletes. A leghatásosabb vádirat a nácizmus ellen” – írta a The New York Times Book Review 1939-ben. 
A könyv folytatódik az 1942-ben megjelent Until That Day című művében. 
A háború után viszont, a Címzett ismeretlen a feledés homályába merül és csak 1995-ben, Katherine 91. születésnapján közli újra a Story Press, a koncentrációs táborok felszabadításának 50. évfordulója alkalmából. 
Lois Rosenthal ( a Story szerkesztője) írta: „ Ez a jelentős és időtálló üzenet megérdemli, hogy állandó helyet kapjon az amerikaiak könyvespolcán” 
A mű ismét nagy siker lett, az írónő boldogan dedikálta a példányokat, ünnepelték, mint a klasszikus 
amerikai irodalom képviselőjét. Kathrine Kressmann Taylor élete végéig megőrizte tökéletes szellemi frissességét, éleslátását. 1996 júliusában hunyt el, 93 évesen. 
Röviddel az írónő halála után a könyv egyik példánya Henri Dougier-nak, a párizsi Autrement kiadó tulajdonosának kezébe került. Meglátta milyen nagy jelentőségű a mű minden európainak. A kiadó franciára fordíttatta és 1999-ben a francia bestsellerlista élére került. 
Azóta megjelent spanyolul, katalánul, olaszul, héberül, németül, görögül, norvégul, svédül, dánul, portugálul, magyarul. 
( az ismertetőt én írtam a könyvben találtak alapján)


19 levél, s a szám sejteti, hogy válasz nélküli valamelyik. 
Két barát, két földrészen, két különböző társadalmi-politikai helyzetben…barátlanná válik. 
Értetlen voltam, mindkettőjük szavait olvasva. (?) 
Mintha egyikük sem látná – akarná látni a saját és a másik helyzetét. 
Nem hallják már egymás szavát… 
Az írónő éleslátása nem kérdőjelezhető meg és hogy 1938-ban még meg is írja, bátorságra vall. 
Nagy siker lett! 
De mitől? 
Nem túl mélyen, de jól ábrázolja, mutatja be az emberi lélek átalakulását, a külső hatások belsővé válását. Azonosulását egy hatásos-hatékony Vezér alakjával. 
Nem csoda, hogy ezt Martin Amerikában csupán egy levelezés alapján nem tudja megérteni. 
Az írónő sosem járt még akkor Németországban, csak a „hírekből” indult ki és írta meg ezt a levélregényt. 
Itthon szintén nagy sikerrel vitte színpadra Groó Diána a Spinoza házban (Kulka János, Max és László Zsolt, Martin ) szereposztásban.

Nincsenek megjegyzések: