Jegyzetek IV.

Részletek egy összegyűjtött papírhalomból:

Horváth Rita Családregények és „anti-családregények” a magyar holokauszt-irodalomban 

A családregény vagy nemzetregény meglepő módon mind a világirodalomban, mind a magyar zsidó irodalomban a holokauszt-irodalom egyik meghatározó műfajává vált. Gondoljunk csak olyan művekre, mint például Nádas Péter Egy családregény vége , Lengyel Péter Cseréptörés , Vámos Miklós Apák könyve , Schein GáborMordecháj könyve vagy Fenákel Judit A fénykép hátoldala , de családregény szerkezete van Szabó István filmjének, A Napfény ízének és a Gödrös családról szóló Glamour című filmnek is. A világirodalomban említsük meg André Schwarz-Barttól az Igazak ivadékát , Isaak Bashevis Singertől A Moszkat családot, Marek Haltertől az Ábrahám emlékezetét és Aryeh Lev Stollmantól a The Far Euphratest.(…) 
A zsidóság töréspontokkal teli történelmének legnagyobb modern kori törése természetesen a holokauszt, amelynek kapcsán különös élességgel vetődik fel a folytonosság, illetve a folytonosság lehetőségének kérdése, hiszen egész családok és közösségek tűntek el örökre, hagyományaikkal, legendáikkal és történeteikkel együtt. 
A holokauszt végpontként való érzékelése okozza a modern zsidó családregényekben észlelt, a korábbi családregény modelltől eltérő változásokat. A korábbi családregények három-négy nemzedék történetét beszélik el. A modern zsidó családregények többsége ezzel szemben a család teljes történetét akarja lejegyezni, a legendák homályába vesző kezdetektől a család teljes vagy majdnem teljes fizikai pusztulásáig. (…) 
A holokauszt végpontként való elfogadását éppen az mutatja, hogy bár a családregények egyértelműen a kontinuitás megteremtésében érdekeltek, általában függőben marad a művek végén, hogy e próbálkozás sikerült, sikerülhetett-e. Nádas regényének végén nem dönthető el, hogy a főhős egyáltalán életben marad-e, Vámos pedig a múltnélküliség legyőzése okozta eufória időszakában fejezi be azApák Könyvét , nyitva hagyva a kérdést, hogy végül integrálható lesz-e valaha is a holokauszt a család, a világ történetében, vagy újra és újra traumatizáló erőként mindig újabb végpontokat és detourokat okoz. 
A modern zsidó családregények szerkezete is általában a folytathatóság és folytathatatlanság feszültségét mutatja. Az Apák Könyve rendkívül feszes, egyszerre körkörös és egyenes vonalú idő-és cselekménykoncepcióra épülő szerkezete például jól mutatja ezt: a holokausztot egyszerre kell értelmeznünk a családtörténetet lezáró végpontként, valamint a mégis folytatódó történetet körkörössé hajlító középpontként. 
Mivel a holokausztban a családtagok többsége elpusztult, a túlélők pedig hallgatásba burkolóznak, a kontinuitás megteremtésének igénye sokszor jelenik meg olyan főhősök ábrázolásában, akik minden követ megmozgatnak, hogy családjuk történetét a családfakutatás minden eszközét bevetve: temetőkben és levéltárakban kutatva rekonstruálják.