A görbülethez
Az út, amelyen járt túlságosan
egyenesnek tűnt fel. Így telteka napok, és egymást követték
az éjszakák. Az út egyre hosz-
szabbnak látszott, és a hosszúság
olyan volt, mint az egyenes
vonal. A geometriát szerette.
Istent, mint vonalat. A teremtést,
mint értőt figyelte. A sík fölött
nem lebegtek újabb síkok. A mély-
ségben sem volt ott a síkok síkja,
amely várta volna. A kitérők
helyén a törések mindig másak
lettek, de a pont felfoghatatlannak
tűn. Mint Isten, aki látta a vonalat.
(Borbély Szilárd)
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij (Василий Васильевич Кандинский)
Számomra az atom részekre bomlása világraszóló kataklizmával egyenértékű. A legrobusztusabb falak omlottak össze elképesztő váratlansággal. Minden bizonytalanná, erőtlenné, megbízhatatlanná vált. Az sem lepett volna meg ennyire, ha a kő szétmállik, levegővé olvad és láthatatlanná válik a szemem előtt.”
Az absztrakció anyagtalanítás, a dolgok belső kvalitásainak felfedezése.itt és itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése