Andrei Makine: Egy afrikai szerelme

Van egy hátránya annak, ha egy írótól egymás után olvasom el a könyveit. Egyrészt meg van a kockázata, hogy ugyanazt a csontot rágjuk majd, másrészt ugyanazokkal a szavakkal, kifejezésekkel találkozhatom. 

Itt ez lett volna a kisebb baj, mert a téma, a jól megszokott diktatúrák és háborúk világa, viszont az izba, vagy a jeges orosz folyó, amibe mindig beleszakad valami vagy valaki, egy idő után enyhített a Makine rajongásomon. 

Hiába jártam három kontinensen és hiába ígért a cím, forrónak és elmúlhatatlannak vélt szerelmet, nem azt kaptam amit vártam. Makine szerelmes története közönséges, erőszakos és brutális. 

De mint mindig, most is megpróbáltam megérteni, hogy mit is akar mondani, üzenni. 

Amit sikerült tisztán látnom, az az érzelmek szélsősége,a háborúk okozta kiábrándultság, úgy a katonák, mint a nők kiszolgáltatottsága a testi bántalmazások során elszenvedett sebek és az értelmetlen pusztítás.

 " ... a legyőzöttek ellenállása jobban kifejezi a háború lényegét, mint a sikeres támadások és dicső győzelmek."

A szerelemszövés útjai, a  diktatúrák fényes jövőígérete, az angolai vagy a kubai eszményi társadalom felépítése és egy „szerecsen fiú” életének szánalmas kudarca felé vezetett. Mint mindig, most is járunk majd orosz földön is, és a marxista - antimarxista elvek világmegváltó kínálatát hallhatjuk majd Che Guevaratól meg Castrotól. 

"A kubai okos, logikus, gondosan felépített boldogságot ígért ezeknek az embereknek. Eszményi társadalmat, a kommunizmus álmát."

Kettősség van bennem, mert írhatnék róla egy nagyon jó értékelést is, amire felfigyelhet az, aki még Makine könyveit nem ismeri. Írhatnám, hogy értem és érzem azt, ahogy rá akar mutatni a háborúk hiábavalóságára, céltalanságára, az ember elállatiasodására, arra, hogy egy jobb élet reményében a primitív eszközök nem vezetnek megoldáshoz. Az tökéletes, ahogy a fejlett, civilizált világ bölcselkedő nagyjait s azok látszat-segítését ábrázolja, mégis azt kell mondjam, úgy a könyv felénél elveszett az érdeklődésem és semmilyen izzadságban és egyéb nedvekben gőzőlgő embertestek leírása nem tudott meggyőzni a könyv egyébként tényleg fontos üzenetéről. Nálam van még és el is kezdem az Amour-parti szerelmeseket és a híres A francia hagyaték –ot sem fogom kihagyni. Ha jól tudom, tíz könyve jelent meg magyarul és annak ellenére, hogy ezt most apró csalódással csuktam be, kíváncsi vagyok a többire is. Makine nagyon jól ír. A gondolkodása, a látásmódja, az ahogy feszültséget tud teremteni, az orosz – francia identitás közti bizonytalansága, hovatartozása engem meggyőzött arról, hogy érdemes őt olvasni.