
Roth 1979-ben írja meg ezt a megint csak önéletrajzi ihletésű
regényét és a zsidó-amerikai irodalom egyik legfontosabb kérdését veti fel:
Hogyan jelenjen – jelenhet meg az amerikai zsidóság a II. világháború utáni
irodalomban?
Írói útkeresésről – megszületésről szól a történet. Hogyan válhat
hiteles íróvá egy hagyományokkal és tradíciókkal, erős gyökerekkel bíró fiatalember.
Ekkor 23 éves és itt ütközik értékrendszere apjával, aki még azoktól a háborús
sebektől is szenved, amiket nem ő kapott meg. Jobb híján (?) Anna Frank a
kötelezően tisztelni, szeretni és olvasni való személy. A mérce!!
N. Zuckerman
(P.R.) joggal kérdezi, hogy kinek, minek kell és kell-e egyáltalán megfelelnie?
Apai elvárások, családi viszályok. Írni zsidóknak, zsidókról, zsidóul lehet…?
Ügyelve a társadalmi rangra, a lelki-szellemi méltóság megtartására, a
felelősség és a kötelezettség igájában.
De azt hogyan kell? Miként legyen híres
író, hírhedt író helyett? Írni úgy, hogy se árulónak, se antiszemitának ne
tartsák.
Meddig tart és van-e határa a „tiszteld szüleidet” – kőbe vésett
parancsának? Vívódások az önállóság küszöbén.
És vajon én, hogyan tudnám én
kiheverni, ha meggyűlölnének, lepocskondiáznának, kiközösítenének? – de mégis elindul az útján.
És így, a sokadik
elolvasott könyve után állítom, hogy jól tette. Kilépve az apa és a már akkor
nagy írók szellem – árnyékából megtalálja hitvallását is:
Azt
adjuk, amink van. A kétségünk a szenvedélyünk, és a szenvedélyünk a feladatunk.
A többi: a művészet őrültsége. ( Henry James:
Férfikor)
2 megjegyzés:
A szellem árnyékában nem erről szól, hanem szellemi atyjánál tett látogatásáról.
Amiről ez az ismertetés szól, az a Megszabadított Zukkermann
Ez nem ismertetés, csak merengés. De nagyot nem tévedtem (ha tévedtem), mert a két könyv összetartozik.Azért, köszi.
Megjegyzés küldése