Vámos Miklós: Apák könyve

Apám, 
én írok neked Önnek az apámnak azért írok, mert úgy érzem, beszélgetésben beszélgetni nem tudok nem akarsz nem tudsz nem tudunk. 
(…) 
Ameddig 
Mióta 
Amióta az eszemet tudom, te kicsit mindig többé-kevésbé beteg vagy, és semmi más nincsen, csak hogy tégedet hagyjunk lógva békén, mert neked árt az izgalom.De mért 
miért izgalom az, ha valaki beszél megnyílik beszélget? Ha egy apa és a fia Ha egy apa a fiát úgy tekinti Ha egy apa és a fia közt Létrejön a bizalom? Ha éreztetik kifejezikjelzik a kölcsönös szeretetet? Hol rontottuk el, apa? 
Mikor romlott Mitől 
Mié 
?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!?!??!?!?!

Jó könyv. Nagyon.
És közben ceruzával otthon írogattam, hogy ki kicsoda, ki kinek a fia, mit csinált, és hogyan halt meg. 
Érdekes volt ez az előre-látás dolog. Nem mondom jóslatnak, mert az más. Tudták, hogy mi fog történni, csak azt nem, hogy hogyan. 
Hogy milyen lesz az út, amíg oda eljutnak. 
És a lényeg éppen ez volt. 
Szeretem a Napfény ízét, sokszor láttam, szeretem a Sorel-házat, szeretem Médea gyermekeit is. 
Most ezt is hozzájuk teszem magamban.


Az író honlapja:
http://www.vamosmiklos.hu/